A papagájok a madarak osztályának egyik legintelligensebb rendjét alkotják. Persze a különböző fajok között nagy eltérések mutatkoznak, de egyik másik rend sem vonultat fel ilyen magas intelligenciával rendelkező fajokat. A madarak és ezen belül a papagájok hang- és beszédutánzó képessége egyedülálló az állatok világában. A madarak beszédutánzási képességében fajonként és egyedenként eltérő lehet, mint ahogy egy ember is lehet lángész, avagy buta. Érdekes tétel, hogy kutatások szerint a madarak hangutánzása az álcázást - mimikrit - szolgálja. Tanítás papagájokat különböző mutatványokra, hang- és beszédutánzásra lehet megtanítani. A tanításnál fontos szempont kell hogy legyen az, hogy madarat valamire kényszeríteni szinte lehetetlen, tehát el kell érnünk, hogy a madár akarjon tanulni. Ezt könnyebb elérni, mint gondolnánk, hiszen az egyedül, kedvencként tartott papagájnak a figyelme amúgy is ránk irányul, mi jelentjük számára a társaságot, a szórakozást. A papagájok tanítgatása hosszadalmas folyamat, bár jobb esetben akár már néhány hét után is tudunk eredményt felmutatni. A tanítgatásnál akkor járunk el jól, ha azt kitartóan, türelemmel, rendszeresen végezzük. Ez a munka általában több évig is tarthat, amíg felismerjük, hogy a madarunk egyáltalán milyen szintre juthat el és amíg erre a szintre eljuttatjuk. A beszédre tanításnak több módszere is van, mindenki a sajátjára esküszik. Itt két módszert ismertetek: 1. Magnóval: A madár magnóról folyton ugyanazt a szót, mondatot, stb. hallja, amit egy idő után elkezd ismételgetni. Ez valóban kényelmes tanítási módszer, a probléma csupán az vele, hogy ezzel a módszerrel csak az első szintet érhetjük el (lásd lejjebb). 2. Párbeszédes tanítás: Ez a módszer nagyon jól bevált, meglepően gyorsan lehet vele eredményeket elérni. A lényege, hogy a madarat féltékennyé tegyük és ezzel bírjuk rá a beszéd megtanulására. A tanításhoz két fél szükséges: a gondozó és a segéd. A gondozó kezdeményez, a segéd válaszol, természetesen a madár közvetlen közelében. Helyes válasz esetén a segéd jutalmat kap, olyat amit a madarunk szeret. A papagáj nagyon gyorsan megérti, hogy a jutalom miért jár és ő is próbálkozni fog válaszolni. A madár helyes válasza esetén természetesen a madár kapja a jutalmat. Példa: A gondozó felmutat egy diót. Erre a segéd azt mondja, hogy "Kérek diót", mire ezt jól láthatóan megkapja a gondozótól. Ezt addig kell a madár előtt ismételgetni, amíg érdeklődik, avagy nem kezdi el ő is ismételgetni a "Kérek diót" mondatot. Ez a módszer azért is jó, mert a madarunkkal rögtön a második szinten kezdünk, tehát a tanult beszéd nem csak üres hangutánzás lesz. Érdekes tény, hogy az igazán eredményes beszédre tanítási módszerről már nincs tudomásunk, holott egyházi feljegyzések arról szólnak, hogy voltak olyan papagájok, "akik" a Bibliából teljes fejezeteket mondtak el. A mai tanítási módszerekkel a madaraink szókincse százas, ritkábban az ezres nagyságot érhetik el. Intelligencia szintek A madaraink öt, egymástól jól elkülöníthető szintre juthatnak el: 1. Hangutánzás Ezen a szinten a madarunk már utánozza pl. a telefon csöngését, egyes szavakat, sőt mondatokat is elismétel, de itt még a beszéd csak hangutánzás szintig ért el. 2. Asszociáció Itt a madarunk valamilyen szituációra egy meghatározott választ produkál. Pl. meglátja a diót a kezünkben és erre azt mondja, hogy "kérek diót",vagy bejöttünk a szobába, erre a madár köszönt minket. 3. Absztrakció A valós eseményektől elvonatkoztatott általánosítások. Pl. ha addig minden sapkás embert a madár előtt Imrének hívunk és ezt vele is tudatjuk, akkor egy vadidegen, sapkás embert a madár "Szervusz Imre" felkiáltással fogja köszönteni, ha erre tanítottuk. De persze egy kopasz, vagy egy kalapos embert már egészen más köszöntéssel fogadja. 4. Anticipáció Előre jelzések, a madár bizonyos dolgokból a következő eseményekre következtet. Pl. látja a madár, hogy elmenni készülődünk valahova, (utcai ruha, nők esetében sminkelés, stb) és elköszön a madár (holott még nem indultunk el), avagy valahogy tudatni próbálja, hogy nem tetszik neki a dolog. (duzzog, rikácsol, beszél). 5. Kezdeményezés Az összes fenti szinteken a madár mindig egy adott szituációra reagált, mindig az váltotta ki a cselekvést. Ezen a szinten viszont már a madár kezdeményez. Ő tesz javaslatot játékra, mutatja, hogy ki akar jönni, avagy ennivalót kér. Ekkor már valódi kommunikáció zajlik papagáj és ember között.